The Art of Dethronement zenekar

Tagok

Gergely Tamás – ének

Tomán Gábor – gitár

Körtvélyessy Balázs - gitár, basszusgitár, billentyűs hangszerek

Szendőfi Balázs – basszusgitár

Szappanos Réka – billentyűs hangszerek

Domján László – dob

Csigás Adrienn – cselló

Tóth Ádám – hegedű

Ex-Tagok

Nagy Zsolt - billentyűs hangszerek

Varga Balog Péter - gitár

Egyedi Zsuzsa - hegedű

Balogh Gábor - basszusgitár

Takács István – gitár

Tóth Gábor – basszusgitár

Varjas Tibor - ének

Mulaci - ének

Bogdán Balázs – gitár

Közreműködők

Segesdy Márton - ének

Egyedi Zsuzsa - hegedű

Erényi Zoltán - gitár

Erényi Gábor - basszusgitár

Diszkográfia

1995 Monument

1996 The Monument

1998 Hymn… for the Deepest Autumn

1998 Back to Life

2000 Down on My Knees

Biográfia

Budapest

1994 végén, 1995 elején Tomán Gábor gitáros (ex-Dark Clouds) összeállt Domján László dobossal (ex-Soul Terror és Cerebral Haemorrhage), hogy alakítsanak egy egyéni hangvételű death metal együttest. A My Dying Bride As the Flower Withers és Turn Loose the Swans című albumai olyannyira nagy hatással voltak rájuk, hogy elhatározták: ők is hasonló felállásban fognak dolgozni, és hegedűvel kísért, szomorú hangvételű zenét fognak írni. A kezdeti időkben Varga Balog Péter gitárossal (ex-Soul Terror) dolgoztak együtt, és megírták első dalaikat Forgotten Friends, Lost in the Battlefield és The Monument címmel. Ekkor már elérkezettnek látták az időt, hogy felvegyék első demójukat, ezért a számokat Segesdy Márton énekessel (ex-Shoggoth), Tóth Gábor basszusgitárossal (Salvador) és Egyedi Zsuzsa hegedűssel összegyakorolták. 1995 szeptemberében rögzítették Monument címmel a meglévő három dalt a budapesti Schmidt Stúdióban, de a felvétel minőségével nem voltak megelégedve: pontatlan, hangzásilag pedig aránytalan és torz lett. A Monument demó így nem került terjesztésre. Az együttes életében ekkor vette kezdetét a második fő időszak. Bár a számok felépítésével elégedettek voltak, de a tagok a zenekarhoz való hozzáállásán változtatni kellett. Először Tóth Gábor, majd Varga B. Péter hagyta ott az együttest, Segesdy Marci pedig - aki addig is csak kisegítő tag volt - egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott a közös munkára koncentrálni. Ebben a kritikus időszakban szállt be Balogh Gábor basszusgitáros, majd Tóth Ádám hegedűs (ex-Shoggoth), és újult erővel fogtak neki a számok írásának, melynek eredményeképpen megszületett az Empire of the Neverending Space. Ez a szám a legelőremutatóbb nótájukká nőtte ki magát, mind a zenét, mind pedig a szöveget tekintve, és későbbi munkáik alapjává vált. Később Varjas Tibor énekes (ex-Agressor) beszállt ötödik tagként és már vele vették fel 1996 februárjában The Monument című második demójukat, Borsosberényben. Erre az anyagra a Monument három száma mellé rögzítették az Empire-t, majd színes fénymásolt borítóval és szövegkönyvvel ellátott printelt kazettán, kis példányszámban kiadták. A 12 perces anyag már alkalmas volt a továbblépésre, de ekkor egy hatalmas hibát követtek el: Varjas Tibort egy profi énekes beszállásának reményében kirúgták. Sajnos az új tag - "Mulaci" - komolytalan hozzáállása folytán hamarosan távozni kényszerült a bandából, így énekes nélkül maradtak. Sötét felhők kezdtek el gyülekezni a banda felett. Kezdetben Balogh Gábor vesztette el az együttesbe vetett hitét, majd pedig érdeklődését, s mivel a munkát csak hátráltatta, így kénytelenek voltak megválni tőle. Később egy jelentéktelen időre Varga B. Péter visszaszállt másodgitárosnak, de hamar ki is lépett. Közben a munka lassan, de biztosan tovább folyt: Gabi, Ádám és Laci egy pillanatra sem nyugodott bele a történtekbe, s közös erővel négy új szám alapjait fektették le Hymn... for the Deepest Autumn, A Cold Kiss, Through the Gates, és Ripping Tusks and Swishing Claws címmel. Ezután egy ideig Erényi Zoltán gitáros és Erényi Gábor basszusgitáros segítette ki őket (mindketten ex- Vale Of Tears), de nem tudtak huzamosabb ideig a bandával dolgozni. Az együttes három taggal abszolút mélyponton volt, minek eredményeképp Ádám hite is megingott, és a feloszlás gondolata is megfordult a fejükben. Mégsem adták fel, mivel a befektetett szellemi és anyagi javak értelmetlen elfecsérlése lett volna ez a lépés. A feszültségek oldódása Takács István gitáros beszállásával kezdődött meg. A kész számok azok betanulása közben mind jobban kiforrtak, és Csigás Adrienn csellista, valamint Nagy Zsolt billentyűs beszállásával lezárult az együttes életének legnehezebb időszaka. Az előző időszak nehézségei után szinte minden egy pillanat alatt történt Tóth Gábor basszer véglegesen visszaszállt az együttesbe, és már csak egy megbízható énekes felkutatása volt hátra. Kisebb-nagyobb viták után sikerült megtalálni a megfelelő arcot Gergely Tamás (ex-Vale of Tears) személyében, aki rövid idő alatt azonosult a banda felfogásával és munkastílusával. A nóták kigyakorlása és a komoly stúdiómunkára való módszeres felkészülés után az immár nyolctagú együttes Németh Lojzi vezetésével a budapesti Bikini Stúdióban felvette Hymn... for the Deepest Autumn című harmadik demóját. 1998 februárjában kezdődött meg színes nyomdai borítóval ellátott, printelt és csomagolt kazetta terjesztése, a Backwoods gondozásában. Ez a demó eredetileg bemutatkozó EP-nek készült, de mivel abban az időben minden kis együttes nagylemezeket és EP-ket kezdett el megjelentetni, a nyugati lemezeknél jóval gyengébb minőségben, így inkább egy minőségi demót jelentettek meg, mintsem egy átlagos EP-t. A nyolctagú felállás a közben rendszeressé vált próbákon a Hymn... nótáinál húzósabb, gyorsabb tételeket komponált, amikben a szimfonikus részek is nagy szerepet kaptak: a Back to Life, Your End, Promised Land, Saviour, és The Mourning címu dalokat egy Inheritance munkacímű, 1999 második felére tervezett kislemezre írták meg. 98 végén ismét stúdióba vonult az együttes, és Németh Gábor Reaktor Stúdiójában felvették a Back to Life című számot, amit több kiadónak is elküldtek, promóciós céllal. Ennek a számnak a minősége szinte hangra pontosan megegyezik a Hymn... demóval. 1999-ben sajnos ismét tagcserére kényszerült az együttes, Nagy Zsolt billentyűs helyét Szappanos Réka vette át. Az együttes szinte állandó tagjává vált Körtvélyessy Balage, aki beugró gitáros, basszusgitáros és billentyűs egy személyben, valamint segített megtalálni a banda hangzását és koncerteken a keverésben vesz részt. Az 1999. évi 3. Denevér Rock Tehetségkutató fesztiválon a zenekar 55 banda közül a 3. Helyezést érte el, ezzel megteremtve a lehetőséget az EP felvételére. Sajnos egy héttel később már sem Tóth Gábor, sem pedig Takács István nem vállalta az egyre komolyabbá váló munkát. Szerencsére az új tagok, Bogdán Balázs gitáros és Szendőfi Balázs basszusgitáros hamar beilleszkedtek. Képességeiket már egy új dalban is megmutatták, mely a Down on My Knees címet kapta, csakúgy, mint a készülő új kislemezanyag (érdekes módon nem szerepel rajta).

A The Art Of Dethronement honlapjáról