„Rituális Rémtettek zenekar” változatai közötti eltérés

Innen: Metal Muzeum
(Új oldal, tartalma: „==Tagok== :Bakó Éva - (ének, image) :Urbán László (Laca) - (dob, szövegírás, vokál) :Gazda László (Gúnár) - (gitár, szövegírás, ének, im…”)
 
11. sor: 11. sor:
  
 
[[Nagykáta]]
 
[[Nagykáta]]
 +
 +
A Rituális Rémtettek együttes a nagykátai [[Panaszkönyv zenekar|Panaszkönyv]] együttesből alakult, amely punk, metal, ill. blues alapokon nyugvó zenei vonalat képviselt.<br>
 +
A [[Panaszkönyv zenekar|Panaszkönyvről]] nyugodtan állíthatom, hogy kísérleti jellegű zenekar volt, - lényegében a(z ugyancsak nagykátai székhelyű) [[Hiszéria (2) zenekar|Hisztéria]] együttes "romjaiból" élesztettük az együttest. A ma is népszerű [[Sense of Silence zenekar|Sense of Silence]] frontemberét, [[Solymosi László|Solymosi Lászlót]] vitték el katonának, így kénytelen volt kiválni ideiglenesen a Hisztéria együttesből. - Akkor még senki nem tudta, hogy a nagykátai Hisztéria már soha többé nem fog színpadra lépni. A megmaradt mag, - amely akkor [[Urbán László|Urbán Lászlóból]] (dob, ének) és [[Csizmadia János|Csizmadia Jánosból]] (gitár, basszusgitár, ének) állt, személyemmel bővülve lépett színpadra a későbbiekben [[Panaszkönyv zenekar|Panaszkönyv]] néven. Én kezeltem - a [[[[Csizmadia János|"Magillával"]] váltásokban - a gitárt, illetve basszusgitárt. ( Ez volt a [[Csizmadia János]] művészneve. :)) - Az énekben nem osztoztunk, mert akkoriban még szégyelltem a hangomat.<br>
 +
Ennek a formációnak nem volt hosszú élettartama, hiszen zenéhez értő ember tudja jól, hogy egy trió felállásának alapfeltétele, hogy a benne szereplő zenészek professzionális módon bánjanak a hangszereikkel, hangjukkal, - ettől pedig nagyon távol álltunk. Bontogattuk a szárnyainkat, kísérletezgettünk, feldolgozásokkal próbálkoztunk, - mint például 4Skins, Ramones... A [[[[Csizmadia János|Magilla]] volt közöttünk a legszínesebb, legkreatívabb egyéniség, sok pluszt tudott hozzátenni a zenei "tudásunkhoz", de idővel be kellett látnunk, hogy ez, ebben a formában nem elégséges az "életben maradáshoz".<br>
 +
<br>
 +
Részletekre kiterjedően, - óra-percre - nem emlékszem pontosan, de ezt követően csatlakozott hozzánk énekesnői minőségében [[Bakó Éva]], szövegírói, szervezői minőségében pedig [[Klacsán Gábor]]. - Természetesen vittünk szövegeket az együttesbe mindannyian, de az AGY lényegében a [[Klacsán Gábor|Klacsán Gabi]] volt ezen a területen.<br>
 +
<br>
 +
Nagy elánnal nyomtuk a próbákat, - lelkesen, ahogy amatőréknél szokták. - Személyes benyomásom alapján, nem is annyira a "sztárság" iránti vágy hajtott, minket, az viszont biztos, hogy szerettük volna megmutatni magunkat a Világnak.<br>
 +
Voltak szórványos fellépések, - ahová lelkesen kísért minket egy masszív rajongótábor, baráti kör is.
 +
Sok lelkierőt kaptunk ettől a Körtől, - utólag is tisztelettel megköszönöm a bátorítását, megtisztelő jelenlétét ennek a Körnek.<br>
 +
<br>
 +
Ezt egy újabb kísérleti korszak követte, amikor kettő Hölgy gondoskodott az éneklésről, - ez a korszak nagyon rövid volt. Sajnos a második énekeshölgy vezetéknevére nem emlékszem, - annyit tudok, hogy Szilviának hívták, és "Szilviónak" becéztem. Vagány csaj volt, az biztos!<br>
 +
<br>
 +
Emlékeim szerint 1989-ben volt egy nagyszabású könnyűzenei fesztivál a Nagykátai Művelődési Házban, amelyen természetesen részt vettünk. Ez egy olyan fesztivál volt, ahol a zenekarok nem csak leadták a zenei blokkjukat és továbbálltak, hanem szakkritikus mondott véleményt az együttesekről egy-egy előadói blokk végén.<br>
 +
Az ekkor már Rituális Rémtettek néven fellépő együttes zenéjét a szakkritikus sem tudta egyértelműen behatárolni, - a több évtizedes zenei múltja ellenére - arra a következtetésre jutott, hogy az Együttes "punk beütésű new-wave"-t játszik.<br>
 +
<br>
 +
Szilvió kivált az Együttesből, - a kiválás okára, részleteire nem emlékszem.<br>
 +
Ezek után csatlakozott hozzánk Gazda János, akinek "Gúnár" volt a művészneve. Ő felelt a ritmusgitárért, időközönként szólózott, énekelt, és Ő biztosította a dalok felkonferálásának sajátos humorát - a Magillával karöltve. Nagyon tehetséges zenésznek tartottam annak ellenére is, hogy nem veszett el a virtuozitásban, önfényezésben. Rengeteg dalszöveggel, zenei alappal járult hozzá az Együttes későbbi sikereihez.<br>
 +
<br>
 +
Ekkor vált olyan összetételűvé a Rémtettek, amelyre a legtöbb hallgató, rajongó emlékezhet. 1991-ben az Art Product kiadta egyetlen kazettánkat Rituálé címmel. >>> http://rituale.uw.hu/<br>
 +
<br>
 +
A kazetta kiadásával kezdődött el az, amit én úgy tudok kifejezni egyetlen szóval, hogy hanyatlás.
 +
A próbák rendszertelenebbé, fásult hangulatúvá váltak, nem voltak ötletek, s ha én vittem is, le lettem oltva.<br>
 +
Aztán azon kaptam magam, hogy nélkülözött lettem.<br>
 +
Hittem továbbra is az Együttesben, - ott folytattam mindent, ahol abbahagytam: Napi öt-hét óra gyakorlás - a munkával nem terhelt napokon.<br>
 +
Nem történt mindez hiába: Egy napon az Éva keresett meg és megkért, hogy ha nem vagyok helyrehozhatatlan mértékben megsértődve, akkor menjek vissza, és járuljak hozzá az Együttes sikereihez a basszusgitár játékommal.<br>
 +
Naná, hogy igent mondtam!<br>
 +
<br>
 +
Lelkes zenészekkel folytattuk a munkát, mint például Szalóczy Miklós (dob), Erős Dénes (ritmusgitár, ének), Babos Gábor (szólógitár, ének), Bakó Éva (ének), és értünk el sikereket a későbbiekben is szélesebb körű hallgatóság előtt, de a Rémtettek szellemisége - az említett zenészek magas szintű felkészültségének ellenére - már soha többé nem volt olyan a legnagyobb gondosságunk, igyekezetünk ellenére sem, mint az Urbán Laca-Magilla-Gúnár-Bakó Éva-Zollye felállásban. Végül eljutottunk oda, hogy belefásultunk a próbákba, - erre rásegített az is, hogy az egyéni célok jócskán felülkerekedtek az Együttes céljain, már nem is nagyon sikerült összefésülnünk a rendelkezésre álló szabadidőnket, - alkotásképtelenek lettünk, majd 1993 nyarán "lehúztuk a rolót" Tápiószelén.<br>
 +
<br>
 +
Senki nem tudhatja, hogy "Mi lett volna, ha?!..."<br>
 +
Ízelítőül azért megosztom Veletek (részben) azt is, ami nem került fel hanghordozóra a Rémtettektől:
 +
http://www.zajlik.hu/main/keres.php?band=Loch+Ness+Saloon<br>
 +
Fogadjátok szeretettel annak ellenére is, hogy az Éva hangja pótolhatatlan, - és sajnos én énekeltem fel az Ő szólamait is!<br>
 +
<br>
 +
Ha csalnának az emlékeim, kérem, ne szégyellje, és javítson ki, aki jobban emlékszik valamely eseményre nálam!<br>
 +
<br>
 +
Köszönöm megtisztelő figyelmedet - Kedves Olvasó!<br>
 +
Üdvözlettel: Zollye<br>
  
 
==Diszkográfia==
 
==Diszkográfia==
18. sor: 57. sor:
 
==Filmográfia==
 
==Filmográfia==
 
==Ex-Tagok==
 
==Ex-Tagok==
 +
 +
:[[Szilvi]] - ének - Szégyellem, de a vezetéknevére nem emlékezem már
 +
:[[Csizmadia János]] (Magilla) - gitár, szövegírás, ének
 +
:[[Erős Dénes]] - basszusgitár/gitár, szövegírás, ének
 +
:[[Babos Gábor]] - gitár, ének
 +
:[[Szalóczy Miklós]] - dob
 +
 
==Média megjelenés==
 
==Média megjelenés==

A lap 2020. január 10., 16:48-kori változata

Tagok

Bakó Éva - (ének, image)
Urbán László (Laca) - (dob, szövegírás, vokál)
Gazda László (Gúnár) - (gitár, szövegírás, ének, image)
Báji Zoltán (Zollye) - (basszusgitár, szövegírás, ének)
Klacsán Gábor (Gabryel) - (szövegírás, management)

Biográfia

Nagykáta

A Rituális Rémtettek együttes a nagykátai Panaszkönyv együttesből alakult, amely punk, metal, ill. blues alapokon nyugvó zenei vonalat képviselt.
A Panaszkönyvről nyugodtan állíthatom, hogy kísérleti jellegű zenekar volt, - lényegében a(z ugyancsak nagykátai székhelyű) Hisztéria együttes "romjaiból" élesztettük az együttest. A ma is népszerű Sense of Silence frontemberét, Solymosi Lászlót vitték el katonának, így kénytelen volt kiválni ideiglenesen a Hisztéria együttesből. - Akkor még senki nem tudta, hogy a nagykátai Hisztéria már soha többé nem fog színpadra lépni. A megmaradt mag, - amely akkor Urbán Lászlóból (dob, ének) és Csizmadia Jánosból (gitár, basszusgitár, ének) állt, személyemmel bővülve lépett színpadra a későbbiekben Panaszkönyv néven. Én kezeltem - a [["Magillával" váltásokban - a gitárt, illetve basszusgitárt. ( Ez volt a Csizmadia János művészneve. :)) - Az énekben nem osztoztunk, mert akkoriban még szégyelltem a hangomat.
Ennek a formációnak nem volt hosszú élettartama, hiszen zenéhez értő ember tudja jól, hogy egy trió felállásának alapfeltétele, hogy a benne szereplő zenészek professzionális módon bánjanak a hangszereikkel, hangjukkal, - ettől pedig nagyon távol álltunk. Bontogattuk a szárnyainkat, kísérletezgettünk, feldolgozásokkal próbálkoztunk, - mint például 4Skins, Ramones... A [[Magilla volt közöttünk a legszínesebb, legkreatívabb egyéniség, sok pluszt tudott hozzátenni a zenei "tudásunkhoz", de idővel be kellett látnunk, hogy ez, ebben a formában nem elégséges az "életben maradáshoz".

Részletekre kiterjedően, - óra-percre - nem emlékszem pontosan, de ezt követően csatlakozott hozzánk énekesnői minőségében Bakó Éva, szövegírói, szervezői minőségében pedig Klacsán Gábor. - Természetesen vittünk szövegeket az együttesbe mindannyian, de az AGY lényegében a Klacsán Gabi volt ezen a területen.

Nagy elánnal nyomtuk a próbákat, - lelkesen, ahogy amatőréknél szokták. - Személyes benyomásom alapján, nem is annyira a "sztárság" iránti vágy hajtott, minket, az viszont biztos, hogy szerettük volna megmutatni magunkat a Világnak.
Voltak szórványos fellépések, - ahová lelkesen kísért minket egy masszív rajongótábor, baráti kör is. Sok lelkierőt kaptunk ettől a Körtől, - utólag is tisztelettel megköszönöm a bátorítását, megtisztelő jelenlétét ennek a Körnek.

Ezt egy újabb kísérleti korszak követte, amikor kettő Hölgy gondoskodott az éneklésről, - ez a korszak nagyon rövid volt. Sajnos a második énekeshölgy vezetéknevére nem emlékszem, - annyit tudok, hogy Szilviának hívták, és "Szilviónak" becéztem. Vagány csaj volt, az biztos!

Emlékeim szerint 1989-ben volt egy nagyszabású könnyűzenei fesztivál a Nagykátai Művelődési Házban, amelyen természetesen részt vettünk. Ez egy olyan fesztivál volt, ahol a zenekarok nem csak leadták a zenei blokkjukat és továbbálltak, hanem szakkritikus mondott véleményt az együttesekről egy-egy előadói blokk végén.
Az ekkor már Rituális Rémtettek néven fellépő együttes zenéjét a szakkritikus sem tudta egyértelműen behatárolni, - a több évtizedes zenei múltja ellenére - arra a következtetésre jutott, hogy az Együttes "punk beütésű new-wave"-t játszik.

Szilvió kivált az Együttesből, - a kiválás okára, részleteire nem emlékszem.
Ezek után csatlakozott hozzánk Gazda János, akinek "Gúnár" volt a művészneve. Ő felelt a ritmusgitárért, időközönként szólózott, énekelt, és Ő biztosította a dalok felkonferálásának sajátos humorát - a Magillával karöltve. Nagyon tehetséges zenésznek tartottam annak ellenére is, hogy nem veszett el a virtuozitásban, önfényezésben. Rengeteg dalszöveggel, zenei alappal járult hozzá az Együttes későbbi sikereihez.

Ekkor vált olyan összetételűvé a Rémtettek, amelyre a legtöbb hallgató, rajongó emlékezhet. 1991-ben az Art Product kiadta egyetlen kazettánkat Rituálé címmel. >>> http://rituale.uw.hu/

A kazetta kiadásával kezdődött el az, amit én úgy tudok kifejezni egyetlen szóval, hogy hanyatlás. A próbák rendszertelenebbé, fásult hangulatúvá váltak, nem voltak ötletek, s ha én vittem is, le lettem oltva.
Aztán azon kaptam magam, hogy nélkülözött lettem.
Hittem továbbra is az Együttesben, - ott folytattam mindent, ahol abbahagytam: Napi öt-hét óra gyakorlás - a munkával nem terhelt napokon.
Nem történt mindez hiába: Egy napon az Éva keresett meg és megkért, hogy ha nem vagyok helyrehozhatatlan mértékben megsértődve, akkor menjek vissza, és járuljak hozzá az Együttes sikereihez a basszusgitár játékommal.
Naná, hogy igent mondtam!

Lelkes zenészekkel folytattuk a munkát, mint például Szalóczy Miklós (dob), Erős Dénes (ritmusgitár, ének), Babos Gábor (szólógitár, ének), Bakó Éva (ének), és értünk el sikereket a későbbiekben is szélesebb körű hallgatóság előtt, de a Rémtettek szellemisége - az említett zenészek magas szintű felkészültségének ellenére - már soha többé nem volt olyan a legnagyobb gondosságunk, igyekezetünk ellenére sem, mint az Urbán Laca-Magilla-Gúnár-Bakó Éva-Zollye felállásban. Végül eljutottunk oda, hogy belefásultunk a próbákba, - erre rásegített az is, hogy az egyéni célok jócskán felülkerekedtek az Együttes céljain, már nem is nagyon sikerült összefésülnünk a rendelkezésre álló szabadidőnket, - alkotásképtelenek lettünk, majd 1993 nyarán "lehúztuk a rolót" Tápiószelén.

Senki nem tudhatja, hogy "Mi lett volna, ha?!..."
Ízelítőül azért megosztom Veletek (részben) azt is, ami nem került fel hanghordozóra a Rémtettektől: http://www.zajlik.hu/main/keres.php?band=Loch+Ness+Saloon
Fogadjátok szeretettel annak ellenére is, hogy az Éva hangja pótolhatatlan, - és sajnos én énekeltem fel az Ő szólamait is!

Ha csalnának az emlékeim, kérem, ne szégyellje, és javítson ki, aki jobban emlékszik valamely eseményre nálam!

Köszönöm megtisztelő figyelmedet - Kedves Olvasó!
Üdvözlettel: Zollye

Diszkográfia

2018 Demo 2018

Filmográfia

Ex-Tagok

Szilvi - ének - Szégyellem, de a vezetéknevére nem emlékezem már
Csizmadia János (Magilla) - gitár, szövegírás, ének
Erős Dénes - basszusgitár/gitár, szövegírás, ének
Babos Gábor - gitár, ének
Szalóczy Miklós - dob

Média megjelenés