The Art of Dethronement zenekar - Laptörténet

Metalmuzeum, 2020. október 8., 16:58-n

2020-10-08T16:58:37Z

Metalmuzeum, 2020. április 9., 13:19-n

2020-04-09T13:19:16Z

Metalmuzeum, 2020. április 9., 13:13-n

2020-04-09T13:13:16Z

Metalmuzeum: /* Biográfia */

2020-03-18T07:17:50Z

‎Biográfia

Metalmuzeum: /* Diszkográfia */

2020-03-18T07:12:11Z

‎Diszkográfia

Metalmuzeum, 2020. március 18., 07:07-n

2020-03-18T07:07:23Z

Metalmuzeum: /* Biográfia */

2020-03-17T19:05:42Z

‎Biográfia

Metalmuzeum: /* Ex-Tagok */

2020-03-17T19:04:14Z

‎Ex-Tagok

Metalmuzeum: /* Biográfia */

2020-03-17T19:01:17Z

‎Biográfia

Metalmuzeum: /* Biográfia */

2020-03-17T18:59:59Z

‎Biográfia

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 :[[Erényi Zoltán]] - gitár
 :[[Erényi Gábor]] - basszusgitár
 ==Biográfia==
@@ 36. sor: / 44. sor: @@
 A The Art Of Dethronement honlapjáról
 ==Filmográfia==
 ==Média megjelenés==

@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 :[[1998]] [[The Art of Dethronement - Hymn… for the Deepest Autumn (demo)|Hymn… for the Deepest Autumn]]
 :[[1998]] [[The Art of Dethronement - Back to Life (promo)|Back to Life]]
 ==Filmográfia==
 ==Média megjelenés==

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 :[[Csigás Adrienn]] – cselló
 :[[Tóth Ádám]] – hegedű
 ==Biográfia==
@@ 26. sor: / 45. sor: @@
 ==Filmográfia==
 ==Média megjelenés==

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 [[Budapest]]
-végén, 1995 elején [[Tomán Gábor]] gitáros (ex-[[Dark Clouds zenekar|Dark Clouds]]) összeállt [[Domján László]] dobossal (ex-[[Soul Terror zenekar|Soul Terror]] és [[Cerebral Haemorrhage zenekar|Cerebral Haemorrhage]]), hogy alakítsanak egy egyéni hangvételű death metal együttest. A My Dying Bride As the Flower Withers és Turn Loose the Swans című albumai olyannyira nagy hatással voltak rájuk, hogy elhatározták: ők is hasonló felállásban fognak dolgozni, és hegedűvel kísért, szomorú hangvételű zenét fognak írni. A kezdeti időkben [[Varga Balog Péter]] gitárossal (ex-[[Soul Terror zenekar|Soul Terror]]) dolgoztak együtt, és megírták első dalaikat Forgotten Friends, Lost in the Battlefield és The Monument címmel. Ekkor már elérkezettnek látták az időt, hogy felvegyék első demójukat, ezért a számokat [[Segesdy Márton]] énekessel (ex-[[Shoggoth zenekar|Shoggoth]]), [[Tóth Gábor (3)|Tóth Gábor]] basszusgitárossal ([[Salvador zenekar|Salvador]]) és [[Egyedi Zsuzsa]] hegedűssel összegyakorolták. 1995 szeptemberében rögzítették [[The Art of Dethronement - Monument (demo)|Monument]] címmel a meglévő három dalt a budapesti [[Schmidt Stúdió|Schmidt Stúdióban]], de a felvétel minőségével nem voltak megelégedve: pontatlan, hangzásilag pedig aránytalan és torz lett. A [[The Art of Dethronement - Monument (demo)|Monument]] demó így nem került terjesztésre. Az együttes életében ekkor vette kezdetét a második fő időszak. Bár a számok felépítésével elégedettek voltak, de a tagok a zenekarhoz való hozzáállásán változtatni kellett. Először [[Tóth Gábor (3)|Tóth Gábor]], majd [[Varga Balog Péter|Varga B. Péter]] hagyta ott az együttest, [[Segesdy Márton|Segesdy Marci]] pedig - aki addig is csak kisegítő tag volt - egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott a közös munkára koncentrálni. Ebben a kritikus időszakban szállt be [[Balogh Gábor]] basszusgitáros, majd [[Tóth Ádám]] hegedűs (ex-[[Shoggoth zenekar|Shoggoth]]), és újult erővel fogtak neki a számok írásának, melynek eredményeképpen megszületett az Empire of the Neverending Space. Ez a szám a legelőremutatóbb nótájukká nőtte ki magát, mind a zenét, mind pedig a szöveget tekintve, és későbbi munkáik alapjává vált. Később [[Varjas Tibor]] énekes (ex-[[Agressor zenekar|Agressor]]) beszállt ötödik tagként és már vele vették fel 1996 februárjában [[The Art of Dethronement - The Monument (demo)|The Monument]] című második demójukat, Borsosberényben. Erre az anyagra a [[The Art of Dethronement - Monument (demo)|Monument]] három száma mellé rögzítették az Empire-t, majd színes fénymásolt borítóval és szövegkönyvvel ellátott printelt kazettán, kis példányszámban kiadták. A 12 perces anyag már alkalmas volt a továbblépésre, de ekkor egy hatalmas hibát követtek el: [[Varjas Tibor|Varjas Tibort]] egy profi énekes beszállásának reményében kirúgták. Sajnos az új tag - "[[Mulaci]]" - komolytalan hozzáállása folytán hamarosan távozni kényszerült a bandából, így énekes nélkül maradtak. Sötét felhők kezdtek el gyülekezni a banda felett. Kezdetben [[Balogh Gábor]] vesztette el az együttesbe vetett hitét, majd pedig érdeklődését, s mivel a munkát csak hátráltatta, így kénytelenek voltak megválni tőle. Később egy jelentéktelen időre [[Varga Balog Péter|Varga B. Péter]] visszaszállt másodgitárosnak, de hamar ki is lépett. Közben a munka lassan, de biztosan tovább folyt: Gabi, Ádám és Laci egy pillanatra sem nyugodott bele a történtekbe, s közös erővel négy új szám alapjait fektették le Hymn... for the Deepest Autumn, A Cold Kiss, Through the Gates, és Ripping Tusks and Swishing Claws címmel. Ezután egy ideig [[Erényi Zoltán]] gitáros és [[Erényi Gábor]] basszusgitáros segítette ki őket (mindketten ex- [[Vale Of Tears (1) zenekar|Vale Of Tears]]), de nem tudtak huzamosabb ideig a bandával dolgozni. Az együttes három taggal abszolút mélyponton volt, minek eredményeképp Ádám hite is megingott, és a feloszlás gondolata is megfordult a fejükben. Mégsem adták fel, mivel a befektetett szellemi és anyagi javak értelmetlen elfecsérlése lett volna ez a lépés. A feszültségek oldódása [[Takács István]] gitáros beszállásával kezdődött meg. A kész számok azok betanulása közben mind jobban kiforrtak, és [[Csigás Adrienn]] csellista, valamint [[Nagy Zsolt (2)|Nagy Zsolt]] billentyűs beszállásával lezárult az együttes életének legnehezebb időszaka. Az előző időszak nehézségei után szinte minden egy pillanat alatt történt [[Tóth Gábor (3)|Tóth Gábor]] basszer véglegesen visszaszállt az együttesbe, és már csak egy megbízható énekes felkutatása volt hátra. Kisebb-nagyobb viták után sikerült megtalálni a megfelelő arcot [[Gergely Tamás]] (ex-[[Vale of Tears (1) zenekar|Vale of Tears]]) személyében, aki rövid idő alatt azonosult a banda felfogásával és munkastílusával. A nóták kigyakorlása és a komoly stúdiómunkára való módszeres felkészülés után az immár nyolctagú együttes [[Németh Alajos|Németh Lojzi]] vezetésével a budapesti [[Bikini Stúdió|Bikini Stúdióban]] felvette Hymn... for the Deepest Autumn című harmadik demóját. 1998 februárjában kezdődött meg színes nyomdai borítóval ellátott, printelt és csomagolt kazetta terjesztése, a [[Blackwood Productions (kiadó)|Backwoods]] gondozásában. Ez a demó eredetileg bemutatkozó EP-nek készült, de mivel abban az időben minden kis együttes nagylemezeket és EP-ket kezdett el megjelentetni, a nyugati lemezeknél jóval gyengébb minőségben, így inkább egy minőségi demót jelentettek meg, mintsem egy átlagos EP-t. A nyolctagú felállás a közben rendszeressé vált próbákon a Hymn... nótáinál húzósabb, gyorsabb tételeket komponált, amikben a szimfonikus részek is nagy szerepet kaptak: a Back to Life, Your End, Promised Land, Saviour, és The Mourning címu dalokat egy Inheritance munkacímű, 1999 második felére tervezett kislemezre írták meg. 98 végén ismét stúdióba vonult az együttes, és [[Németh Gábor]] [[Reaktor Stúdió|Reaktor Stúdiójában]] felvették a Back to Life című számot, amit több kiadónak is elküldtek, promóciós céllal. Ennek a számnak a minősége szinte hangra pontosan megegyezik a Hymn... demóval. 1999-ben sajnos ismét tagcserére kényszerült az együttes, [[Nagy Zsolt (2)|Nagy Zsolt]] billentyűs helyét [[Szappanos Réka]] vette át. Az együttes szinte állandó tagjává vált [[Körtvélyessy Balázs|Körtvélyessy Balage]], aki beugró gitáros, basszusgitáros és billentyűs egy személyben, valamint segített megtalálni a banda hangzását és koncerteken a keverésben vesz részt. Az 1999. évi 3. Denevér Rock Tehetségkutató fesztiválon a zenekar 55 banda közül a 3. Helyezést érte el, ezzel megteremtve a lehetőséget az EP felvételére. Sajnos egy héttel később már sem [[Tóth Gábor (3)|Tóth Gábor]], sem pedig [[Takács István]] nem vállalta az egyre komolyabbá váló munkát. Szerencsére az új tagok, [[Bogdán Balázs]] gitáros és [[Szendőfi Balázs]] basszusgitáros hamar beilleszkedtek. Képességeiket már egy új dalban is megmutatták, mely a Down on My Knees címet kapta, csakúgy, mint a készülő új kislemezanyag (érdekes módon nem szerepel rajta).
+végén, 1995 elején [[Tomán Gábor]] gitáros (ex-[[Dark Clouds zenekar|Dark Clouds]]) összeállt [[Domján László]] dobossal (ex-[[Soul Terror zenekar|Soul Terror]] és [[Cerebral Haemorrhage zenekar|Cerebral Haemorrhage]]), hogy alakítsanak egy egyéni hangvételű death metal együttest. A My Dying Bride As the Flower Withers és Turn Loose the Swans című albumai olyannyira nagy hatással voltak rájuk, hogy elhatározták: ők is hasonló felállásban fognak dolgozni, és hegedűvel kísért, szomorú hangvételű zenét fognak írni. A kezdeti időkben [[Varga Balog Péter]] gitárossal (ex-[[Soul Terror zenekar|Soul Terror]]) dolgoztak együtt, és megírták első dalaikat Forgotten Friends, Lost in the Battlefield és The Monument címmel. Ekkor már elérkezettnek látták az időt, hogy felvegyék első demójukat, ezért a számokat [[Segesdy Márton]] énekessel (ex-[[Shoggoth zenekar|Shoggoth]]), [[Tóth Gábor (3)|Tóth Gábor]] basszusgitárossal ([[Salvador zenekar|Salvador]]) és [[Egyedi Zsuzsa]] hegedűssel összegyakorolták. 1995 szeptemberében rögzítették [[The Art of Dethronement - Monument (demo)|Monument]] címmel a meglévő három dalt a budapesti [[Schmidt Stúdió|Schmidt Stúdióban]], de a felvétel minőségével nem voltak megelégedve: pontatlan, hangzásilag pedig aránytalan és torz lett. A [[The Art of Dethronement - Monument (demo)|Monument]] demó így nem került terjesztésre. Az együttes életében ekkor vette kezdetét a második fő időszak. Bár a számok felépítésével elégedettek voltak, de a tagok a zenekarhoz való hozzáállásán változtatni kellett. Először [[Tóth Gábor (3)|Tóth Gábor]], majd [[Varga Balog Péter|Varga B. Péter]] hagyta ott az együttest, [[Segesdy Márton|Segesdy Marci]] pedig - aki addig is csak kisegítő tag volt - egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott a közös munkára koncentrálni. Ebben a kritikus időszakban szállt be [[Balogh Gábor]] basszusgitáros, majd [[Tóth Ádám]] hegedűs (ex-[[Shoggoth zenekar|Shoggoth]]), és újult erővel fogtak neki a számok írásának, melynek eredményeképpen megszületett az Empire of the Neverending Space. Ez a szám a legelőremutatóbb nótájukká nőtte ki magát, mind a zenét, mind pedig a szöveget tekintve, és későbbi munkáik alapjává vált. Később [[Varjas Tibor]] énekes (ex-[[Agressor zenekar|Agressor]]) beszállt ötödik tagként és már vele vették fel 1996 februárjában [[The Art of Dethronement - The Monument (demo)|The Monument]] című második demójukat, Borsosberényben. Erre az anyagra a [[The Art of Dethronement - Monument (demo)|Monument]] három száma mellé rögzítették az Empire-t, majd színes fénymásolt borítóval és szövegkönyvvel ellátott printelt kazettán, kis példányszámban kiadták. A 12 perces anyag már alkalmas volt a továbblépésre, de ekkor egy hatalmas hibát követtek el: [[Varjas Tibor|Varjas Tibort]] egy profi énekes beszállásának reményében kirúgták. Sajnos az új tag - "[[Mulaci]]" - komolytalan hozzáállása folytán hamarosan távozni kényszerült a bandából, így énekes nélkül maradtak. Sötét felhők kezdtek el gyülekezni a banda felett. Kezdetben [[Balogh Gábor]] vesztette el az együttesbe vetett hitét, majd pedig érdeklődését, s mivel a munkát csak hátráltatta, így kénytelenek voltak megválni tőle. Később egy jelentéktelen időre [[Varga Balog Péter|Varga B. Péter]] visszaszállt másodgitárosnak, de hamar ki is lépett. Közben a munka lassan, de biztosan tovább folyt: Gabi, Ádám és Laci egy pillanatra sem nyugodott bele a történtekbe, s közös erővel négy új szám alapjait fektették le Hymn... for the Deepest Autumn, A Cold Kiss, Through the Gates, és Ripping Tusks and Swishing Claws címmel. Ezután egy ideig [[Erényi Zoltán]] gitáros és [[Erényi Gábor]] basszusgitáros segítette ki őket (mindketten ex- [[Vale Of Tears (1) zenekar|Vale Of Tears]]), de nem tudtak huzamosabb ideig a bandával dolgozni. Az együttes három taggal abszolút mélyponton volt, minek eredményeképp Ádám hite is megingott, és a feloszlás gondolata is megfordult a fejükben. Mégsem adták fel, mivel a befektetett szellemi és anyagi javak értelmetlen elfecsérlése lett volna ez a lépés. A feszültségek oldódása [[Takács István]] gitáros beszállásával kezdődött meg. A kész számok azok betanulása közben mind jobban kiforrtak, és [[Csigás Adrienn]] csellista, valamint [[Nagy Zsolt (2)|Nagy Zsolt]] billentyűs beszállásával lezárult az együttes életének legnehezebb időszaka. Az előző időszak nehézségei után szinte minden egy pillanat alatt történt [[Tóth Gábor (3)|Tóth Gábor]] basszer véglegesen visszaszállt az együttesbe, és már csak egy megbízható énekes felkutatása volt hátra. Kisebb-nagyobb viták után sikerült megtalálni a megfelelő arcot [[Gergely Tamás]] (ex-[[Vale of Tears (1) zenekar|Vale of Tears]]) személyében, aki rövid idő alatt azonosult a banda felfogásával és munkastílusával. A nóták kigyakorlása és a komoly stúdiómunkára való módszeres felkészülés után az immár nyolctagú együttes [[Németh Alajos|Németh Lojzi]] vezetésével a budapesti [[Bikini Stúdió|Bikini Stúdióban]] felvette Hymn... for the Deepest Autumn című harmadik demóját. 1998 februárjában kezdődött meg színes nyomdai borítóval ellátott, printelt és csomagolt kazetta terjesztése, a [[Blackwood Productions (kiadó)|Backwoods]] gondozásában. Ez a demó eredetileg bemutatkozó EP-nek készült, de mivel abban az időben minden kis együttes nagylemezeket és EP-ket kezdett el megjelentetni, a nyugati lemezeknél jóval gyengébb minőségben, így inkább egy minőségi demót jelentettek meg, mintsem egy átlagos EP-t. A nyolctagú felállás a közben rendszeressé vált próbákon a Hymn... nótáinál húzósabb, gyorsabb tételeket komponált, amikben a szimfonikus részek is nagy szerepet kaptak: a Back to Life, Your End, Promised Land, Saviour, és The Mourning címu dalokat egy Inheritance munkacímű, 1999 második felére tervezett kislemezre írták meg. 98 végén ismét stúdióba vonult az együttes, és [[Németh Gábor (1)|Németh Gábor]] [[Reaktor Stúdió|Reaktor Stúdiójában]] felvették a Back to Life című számot, amit több kiadónak is elküldtek, promóciós céllal. Ennek a számnak a minősége szinte hangra pontosan megegyezik a Hymn... demóval. 1999-ben sajnos ismét tagcserére kényszerült az együttes, [[Nagy Zsolt (2)|Nagy Zsolt]] billentyűs helyét [[Szappanos Réka]] vette át. Az együttes szinte állandó tagjává vált [[Körtvélyessy Balázs|Körtvélyessy Balage]], aki beugró gitáros, basszusgitáros és billentyűs egy személyben, valamint segített megtalálni a banda hangzását és koncerteken a keverésben vesz részt. Az 1999. évi 3. Denevér Rock Tehetségkutató fesztiválon a zenekar 55 banda közül a 3. Helyezést érte el, ezzel megteremtve a lehetőséget az EP felvételére. Sajnos egy héttel később már sem [[Tóth Gábor (3)|Tóth Gábor]], sem pedig [[Takács István]] nem vállalta az egyre komolyabbá váló munkát. Szerencsére az új tagok, [[Bogdán Balázs]] gitáros és [[Szendőfi Balázs]] basszusgitáros hamar beilleszkedtek. Képességeiket már egy új dalban is megmutatták, mely a Down on My Knees címet kapta, csakúgy, mint a készülő új kislemezanyag (érdekes módon nem szerepel rajta).
 A The Art Of Dethronement honlapjáról

@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 :[[1996]] [[The Art of Dethronement - The Monument (demo)|The Monument]]
 :[[1998]] [[The Art of Dethronement - Hymn… for the Deepest Autumn (demo)|Hymn… for the Deepest Autumn]]
 ==Filmográfia==

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 :[[Nagy Zsolt (2)|Nagy Zsolt]] - billentyűs hangszerek
 :[[Varga Balog Péter]] - gitár
 :[[Egyedi Zsuzsa]] - hegedű
 :[[Balogh Gábor]] - basszusgitár
 :[[Takács István]] – gitár
 :[[Tóth Gábor (3)|Tóth Gábor]] – basszusgitár
 :[[Varjas Tibor]] - ének
 :[[Mulaci]] - ének
 :[[Bogdán Balázs]] – gitár
-Kisegítők:
+==Közreműködők==
 :[[Erényi Zoltán]] - gitár
 :[[Erényi Gábor]] - basszusgitár
 ==Média megjelenés==